HTML

Technikás technofóbok

Dr. Theodore John Kaczynski és az ő Unabomber-kiáltványa magyarul.

Friss topikok

  • rubasov: Kedves Triumpathor! Megjelent az ISAIF és Bolondok hajója fordítás a www.unabomber.hu oldalon. Ü... (2014.02.19. 19:20) A TÁRSADALMI BAJOK FORRÁSAI
  • rubasov: Kedves Triumpathor! Én is lefordítottam az EGÉSZ manifestót, illetve folyamatban van Kaczynski töb... (2014.02.02. 07:06) AZ AKARATI FOLYAMAT

Címkék

HTML doboz

A TÁRSADALMI BAJOK FORRÁSAI

2013.08.01. 13:05 triumphator

A TÁRSADALMI BAJOK FORRÁSAI

45. § A fent jelzett tünetek bármely társadalomban előfordulhatnak, de a modern ipari társadalomban nagy arányban vannak jelen. Nem mi leszünk az elsők, akik megjegyzik: úgy tűnik, hogy a világ megőrült. Ezek a dolgok az emberi társadalmak számára nem normálisak. Jó okunk van azt hinni, hogy a primitív emberek kevesebb stressztől és frusztrációtól szenvedtek, miközben életükkel jobban meg voltak elégedve, mint a modern emberek. Természetesen tény, hogy nem minden volt jó és szép a primitív társadalmakban. Az ausztrál őslakók körében általános szokás volt a nők megerőszakolása, az amerikai indián törzsek körében pedig a transzszexualitás volt meglehetősen hétköznapi. De mégis úgy tűnik, hogy ÁLTALÁNOSSÁGBAN a megelőző pontokban felsorolt gondok sokkal kevésbé voltak elterjedtek a primitív népek között, mint a modern társadalomban.

46. § A modern társadalom szociális és lélektani bajait annak a ténynek tulajdonítjuk, hogy a társadalom megköveteli az emberektől, hogy az emberi faj kialakulása során jellemzőtől szélsőségesen eltérő feltételek mellett éljen, és hogy az emberi faj által a korai viszonyoknak megfelelően kifejlesztett viselkedésmintákkal ellentétesen viselkedjen. Az általunk eddig leírtakból nyilvánvaló, hogy az akarati folyamat helyes átélésének hiányát tartjuk a legfontosabb elemének annak az abnormális helyzetnek, amelynek a modern társadalom kiteszi az embereket. De nem ez az egyetlen. Mielőtt az akarati folyamat megtörésével, mint a társadalmi bajok egyik forrásával kezdenénk foglalkozni, át kell tekintenünk az egyéb ilyen forrásokat is.

47. § A modern ipari társadalom abnormális viszonyai között találjuk a rendkívül nagy népsűrűséget, a természettől való elszigetelődést, a társadalmi változások rendkívüli gyorsaságát, és a természetes kisközösségek – mint a nagycsalád, a falu vagy a törzs – összeomlását.

48. § Köztudott, hogy a zsúfoltság növeli a stresszt és az agressziót. A zsúfoltság mai foka és a természettől való elszigetelődés a technológiai fejlődés következménye. Az összes, ipari forradalom előtti társadalom jellemzően mezőgazdasági jellegű volt. Az ipari forradalom jelentősen növelte a városok méretét és a bennük élő lakosság arányát, továbbá a modern mezőgazdasági technológia lehetővé tette, hogy a Föld minden korábbinál sűrűbb népességet tartson el. (A technológia ugyanakkor súlyosbítja a zsúfoltság hatásait, mivel megnövelt hatású, bomlasztó eszközöket ad az ember kezébe. Például zajkeltő eszközök sokaságát: benzines fűnyírók, rádiók, motorkerékpárok stb. Ha ezen eszközök használatát nem korlátozzuk, a békére és csendre vágyó emberek frusztráltak lesznek a zajtól. Ha korlátozzuk a használatukat, a használók lesznek frusztráltak a korlátozás miatt. De ha ezeket az eszközöket sosem találták volna fel, nem lenne miattuk összetűzés és frusztráció sem.)

49. § A primitív társadalmak számára a természeti környezet (amely általában csak lassan változik) állandó rendszert és ez által biztonságérzetet nyújtott. A modern világban sokkal inkább az emberi társadalom uralkodik a természet felett, és a modern társadalom a technológiai változás következtében nagyon gyorsan változik. Ezért nem létezik egy állandó rendszer.

50. § A konzervatívok bolondok: a hagyományos értékek eltűnése miatt nyafognak, mégis lelkesen támogatják a technológiai fejlődést és gazdasági növekedést. Nyilvánvalóan fel sem ötlik bennük, hogy nem lehet a társadalomban gyors, drasztikus technológiai és gazdasági változást végigvinni a társadalom minden részének gyors megváltozása nélkül, és hogy az ilyen gyors változások nyilvánvalóan eltörlik a hagyományos értékeket.

51. § A hagyományos értékek megszűnése bizonyos mértékben maga után vonja azon kötelékek megszűnését, amelyek összetartják a hagyományos kis társadalmi csoportokat. A kis társadalmi csoportok felbomlását elősegíti az a tény, hogy a modern feltételek gyakran lehetővé vagy kötelezővé teszik az egyéneknek, hogy elköltözzenek, elszakadva saját közösségeiktől. Fentieken túl, egy technológiai társadalom SZÜKSÉGSZERŰEN gyengíti a családi kötelékeket és helyi közösségeket, ha hatékony működése azt megköveteli. A modern társadalomban az egyénnek elsősorban a rendszerhez kell lojálisnak lennie, és csak másodsorban a kisközösséghez, mivel ha a kisközösségek belső lojalitása erősebb lenne a rendszer iránti lojalitásnál, az ilyen közösségek a saját hasznukat keresnék a rendszer kárára. 

52. § Tételezzük fel, hogy egy közhivatalnok vagy vezérigazgató az unokaöccsét, a barátját vagy a hitsorsosát nevezi ki egy beosztásba egy olyan személy helyett, aki megfelelőbb lenne arra a munkára. Ezzel a személyes lojalitását a rendszer iránti lojalitása elé helyezte, amely „nepotizmus” vagy „diszkrimináció” – mindkettő szörnyű bűn a modern társadalomban. Az olyan leendő ipari társadalmak, amelyek gyengén teljesítenek a személyi vagy helyi lojalitás társadalmi lojalitás alá való rendelésében, rendszerint igen eredménytelenek. (Lásd Latin-Amerikát.) Ezért egy fejlett ipari társadalom csak kiherélt, megszelídített és a rendszer eszközévé alakított kisközösségeket tűr meg. [7]

53. § A zsúfoltság, a gyors változások és a közösségek felbomlása széles körben ismert forrásai a társadalom bajainak. De nem hisszük, hogy elegendőek a bajok akkora mértékéhez, amelyet manapság láthatunk.

54. § Néhány iparosodás előtti város hatalmas és zsúfolt volt, mégsem tűnik úgy, hogy lakóik olyan mértékben szenvedtek volna lelki bajoktól, mint a modern emberek. Amerikában manapság is vannak nem zsúfolt, vidéki területek, ahol a városi területekhez hasonló bajokat találunk, bár azok kevésbé súlyosak. Emiatt a zsúfoltság nem lehet a döntő tényező.

55. § A XIX. század során az amerikai határvidék peremén a lakosság mobilitása valószínűleg legalább olyan mértékben bomlasztotta szét a nagycsaládokat és kisközösségeket, mint ahogy az ma történik. Valójában azonban sok nukleáris család saját elhatározásból élt elszigeteltségben, szomszédok nélkül, semmilyen közösséghez sem tartozva, és mégsem tűnik úgy, hogy ebből bajuk származott volna.

56. § Ezen kívül az amerikai határvidék társadalmi változása nagyon gyors és mély volt. Lehet, hogy valaki egy kunyhóban született, távol a törvényektől és rendtől, és leginkább vadhúson élt. Aztán ahogy felnőtt, állandó munkája lett és hatékony igazságszolgáltatással bíró, rendezett közösségben élt. Ez mélyebb változás volt, mint ami egy modern személy életében általában megtörténhet, és mégsem tűnik úgy, hogy lelki bajokhoz vezetett volna. Valójában a XIX. századi amerikai társadalomnak optimista és magabiztos hangulata volt, teljesen más, mint napjaink társadalmának.[8]

57. § A különbség szerintünk annyi, hogy a modern ember úgy érezheti (nagyrészt joggal), hogy a változásokat RÁERŐLTETIK, míg a XIX. század határvidéki embere úgy érezhette (nagyrészt szintén joggal), hogy ő maga, saját akaratából változtatott az életén. Azaz a pionír letelepedett az általa választott földön és ott saját erőből farmot épített. Abban az időben egy egész megyének legfeljebb néhány száz lakosa lehetett, ami egy sokkal jobban elszigetelt és önálló egység volt, mint egy mai modern megye. Így a pionír farmer egy viszonylag kis csoport tagjaként vett részt egy új, rendezett közösség kialakításában. Jó okkal kérdezhetnénk, hogy ennek a közösségnek a létrehozása előrelépés volt-e, de mindenesetre kielégítette a pionír akarati folyamat átélésére való igényét.

58. § Be lehetne mutatni más, gyors változáson átesett és/vagy szoros közösségi kötelékeket nélkülöző, de a mai társadalmakra jellemző jelentős magatartási elfajzásoktól mentes társadalmak példáit is. Fenntartjuk, hogy a társadalmi és lelki bajok legfontosabb oka az a tény, hogy az embereknek nincs elég lehetőségük rendesen átélni az akarati folyamatot. Nem állítjuk, hogy a modern társadalom az egyetlen, ahol az akarati folyamat megszakadt. Valószínűleg a legtöbb, ha nem minden civilizált társadalom kisebb vagy nagyobb mértékben gátolja az akarati folyamatot. De a modern ipari társadalomban a baj kifejezetten akuttá vált. A baloldaliság, legalábbis jelen (a XX. század középső és utolsó részében) formájában, az akarati folyamat akadályozásának egyik tünete. 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://technofobia.blog.hu/api/trackback/id/tr705438241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rubasov 2014.02.02. 07:19:56

Kedves Triumpathor!
Én is lefordítottam az EGÉSZ manifestót, illetve folyamatban van Kaczynski többi írásának fordítása is.
Konzultáció végett szeretném veled felvenni a kapcsolatot.
Az "Akarati folyamat" kapcsán találtam meg véletlenül a blogot, mert ez az egy szó aminek a fordításával küszködök (nálam hatalomérvényesítés, de nagyon nehéz fogalom, tanakodom rajta). Egyébként a publikálás napok kérdése.
Kérlek mihamarabb írj emiatt ide: posthumanzine[at]gmail[.]com

Üdv, Dávid

rubasov 2014.02.19. 19:20:05

Kedves Triumpathor!

Megjelent az ISAIF és Bolondok hajója fordítás a www.unabomber.hu oldalon.

Üdvözlettel: Dávid